FOLYÓIRATOKKAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

Hol publikáljak?

Napjainkban a tudományos publikációk száma folyamatosan hatványozódik, szinte minden nap indulnak új folyóiratok, jelennek meg új kiadók. Nagyon fontos egy-egy publikáció megjelentetése előtt informálódni, hogy hol érdemes publikálni, az adott folyóirat megfelel-e a tudományos elvárásoknak.
Annak eldöntésében, hogy egy adott folyóirat megfelel-e a kívánalmaknak több szempont is segít nekünk:

  • Ismeri a folyóiratot, olvasott már belőle cikkeket, és a korábbi számok is elérhetőek.
  • A folyóirat egyértelműen leírja a lektorálás folyamatát.
  • A cikkeket indexálják a fontosabb adatbázisok: pl. WoS, Scopus, DOAJ; illetve a folyóirat szerepel az MTA valamely osztályának folyóiratlistáján, SJR-ben, ERIH-ben; tagja az Open Access Publishers Association-nek (OASPA); a Kiadó tagja a Committee on Publication Ethics-nek (COPE)
  • Amennyiben a folyóirat APC díjat kér, azt egyértelműen közli a honlapján vagy a szerzőknek szóló útmutatóban
  • A szerkesztőbizottság tagjai között az adott szakterület elismert kutatói vannak

Magyar open access folyóiratok
Forrás és további információk

Predátor folyóiratok

Az open access forma megjelenésével egyidőben bukkantak fel az ún. predátor, vagy más néven parazita folyóiratok. Ezek jellemzője, hogy kizárólag anyagi haszon érdekében keresik fel a szerzőket, és tudományos  háttér nélkül működtetik a folyóiratokat. Ha egy szerző predátor folyóiratban jelenteti meg publikációját, fennáll a veszélye, hogy művét nem tudja később tudományos folyóiratban újra publikálni, és tudományos munkásságára sem vet jó fényt.

Predátor folyóiratok jellemzői:

  • kéretlen levelekben keresik fel a szerzőket
  • nyugati székhelyet tüntetnek fel, de valójában fejlődő országban jelennek meg
  • csak e-mailes, internetes elérhetőséget adnak meg
  • a folyóirat neve nem illeszkedik a tudományterülethez
  • a folyóiratban megjelent tartalmak eltérnek a folyóirat tudományterületétől
  • össze nem illő tudományterületek jelennek meg egy folyóiratban
  • a szerkesztőbizottság általában kicsi, és nincsenek benne a szakma elismert képviselői
  • weboldaluk nem professzionális, sokszor hétköznapi hirdetések jelennek meg rajta
  • a cikkeket szakmailag nem válogatják, nem lektorálják, a közlési díj ellenében megjelenhet a cikk
  • a közlési díjról előre nem informálják a szerzőket
  • a cikkek szerzői jogát a kiadók maguknak tartják meg

A folyóiratokat az alábbi helyeken ellenőrizhetjük:

Forrás és további információk

Folyóiratok presztízse és mutatószámaik

IF – Impact Factor

A tudományos folyóiratok legfontosabb mutatója az impakt faktor. Az impakt faktor a  folyóirat 2 egymást követő évfolyamában közölt cikkeinek – a cikkek számával arányosított – átlagos idézettsége a rákövetkező 3. tárgyévben. Az impakt faktor tehát azt mutatja meg, hogy az adott folyóirat cikkeit más folyóiratok milyen mértékben idézték, és az érték nem állandó, évente újraszámolják. A számítás alapja a Clarivate Analytics értékei alapján történik más folyóiratokra jellemző mutatókkal együtt, és a Journal Citation Reportsban kerülnek kiadásra.

MTA folyóiratlisták

A Magyar Tudományos Akadémia egyes osztályainak, és azon belül működő bizottságainak saját folyóiratlistái vannak, amelyen azon folyóiratok szerepelnek, amelyeket az adott bizottság elfogad teljes tudományosnak. 4 kategóriát különböztetnek meg: A, B, C, D kategóriába sorolják a folyóiratokat.
A Bizottságok folyóiratlistái elérhetőek ezen a linken, vagy az egyes bizottságok honlapján.

SJR

Scimago Journal Rank mutatószámai az Elsevier Scopus adatbázisán alapulnak. Az SJR a súlyozott idézetek átlag értékét mutatja adott évre vonatkozóan: az elmúlt 3 évre visszamenőleg vizsgálja a publikációk számát és az idézettséget is, a számításból kihagyja az önidézeteket.

ERIH

European Reference Index for the Humanities and Social Sciences minősítési rendszere. A tudományos szakfolyóiratokat tizennégy diszciplína szerint, ezeken belül pedig három kategóriába sorolja: INT1, INT2 és NAT.