Napjainkban a tudományos publikációk száma folyamatosan hatványozódik, szinte minden nap indulnak új folyóiratok, jelennek meg új kiadók. Nagyon fontos egy-egy publikáció megjelentetése előtt informálódni, hogy hol érdemes publikálni, az adott folyóirat megfelel-e a tudományos elvárásoknak.
Annak eldöntésében, hogy egy adott folyóirat megfelel-e a kívánalmaknak több szempont is segít nekünk:

• Ismeri a folyóiratot, olvasott már belőle cikkeket, és a korábbi számok is elérhetőek.
• A folyóirat egyértelműen leírja a lektorálás folyamatát.
• A cikkeket indexálják a fontosabb adatbázisok: pl. WoS, Scopus, DOAJ; illetve a folyóirat szerepel az MTA valamely osztályának folyóiratlistáján, SJR-ben, ERIH-ben; tagja az Open Access Publishers Association-nek (OASPA); a Kiadó tagja a Committee on Publication Ethics-nek (COPE)
• Amennyiben a folyóirat APC díjat kér, azt egyértelműen közli a honlapján vagy a szerzőknek szóló útmutatóban
• A szerkesztőbizottság tagjai között az adott szakterület elismert kutatói vannak

Magyar open access folyóiratok
Forrás és további információk

PREDÁTOR FOLYÓIRATOK

Az open access forma megjelenésével egyidőben bukkantak fel az ún. predátor, vagy más néven parazita folyóiratok. Ezek jellemzője, hogy kizárólag anyagi haszon érdekében keresik fel a szerzőket, és tudományos  háttér nélkül működtetik a folyóiratokat. Ha egy szerző predátor folyóiratban jelenteti meg publikációját, fennáll a veszélye, hogy művét nem tudja később tudományos folyóiratban újra publikálni, és tudományos munkásságára sem vet jó fényt.

Predátor folyóiratok jellemzői:

• kéretlen levelekben keresik fel a szerzőket
• nyugati székhelyet tüntetnek fel, de valójában fejlődő országban jelennek meg
• csak e-mailes, internetes elérhetőséget adnak meg
• a folyóirat neve nem illeszkedik a tudományterülethez
• a folyóiratban megjelent tartalmak eltérnek a folyóirat tudományterületétől
• össze nem illő tudományterületek jelennek meg egy folyóiratban
• a szerkesztőbizottság általában kicsi, és nincsenek benne a szakma elismert képviselői
• weboldaluk nem professzionális, sokszor hétköznapi hirdetések jelennek meg rajta
• a cikkeket szakmailag nem válogatják, nem lektorálják, a közlési díj ellenében megjelenhet a cikk
• a közlési díjról előre nem informálják a szerzőket
• a cikkek szerzői jogát a kiadók maguknak tartják meg

A folyóiratokat az alábbi helyeken ellenőrizhetjük:

• DOAJ
• Scimago
• Web of Science
• MTMT
• Sherpa/Romeo
• COPE
• Folyóirat saját honlapja
• OASPA

Forrás és további információk

FOLYÓIRATOK PRESZTÍZSE ÉS MUTATÓSZÁMAIK

IF – IMPACT FACTOR

A tudományos folyóiratok legfontosabb mutatója az impakt faktor. Az impakt faktor a  folyóirat 2 egymást követő évfolyamában közölt cikkeinek – a cikkek számával arányosított – átlagos idézettsége a rákövetkező 3. tárgyévben. Az impakt faktor tehát azt mutatja meg, hogy az adott folyóirat cikkeit más folyóiratok milyen mértékben idézték, és az érték nem állandó, évente újraszámolják. A számítás alapja a Clarivate Analytics értékei alapján történik más folyóiratokra jellemző mutatókkal együtt, és a Journal Citation Reportsban kerülnek kiadásra.

MTA FOLYÓIRATLISTÁK

A Magyar Tudományos Akadémia egyes osztályainak, és azon belül működő bizottságainak saját folyóiratlistái vannak, amelyen azon folyóiratok szerepelnek, amelyeket az adott bizottság elfogad teljes tudományosnak. 4 kategóriát különböztetnek meg: A, B, C, D kategóriába sorolják a folyóiratokat.
A Bizottságok folyóiratlistái elérhetőek ezen a linken, vagy az egyes bizottságok honlapján.

SJR

Scimago Journal Rank mutatószámai az Elsevier Scopus adatbázisán alapulnak. Az SJR a súlyozott idézetek átlag értékét mutatja adott évre vonatkozóan: az elmúlt 3 évre visszamenőleg vizsgálja a publikációk számát és az idézettséget is, a számításból kihagyja az önidézeteket.

ERIH

European Reference Index for the Humanities and Social Sciences minősítési rendszere. A tudományos szakfolyóiratokat tizennégy diszciplína szerint, ezeken belül pedig három kategóriába sorolja: INT1, INT2 és NAT.

 

---

SZERKESZTŐK SZÁMÁRA

KIADVÁNYOK AZONOSÍTÓI

ISBN

Az ISBN (International Standard Book Number = Nemzetközi Szabványos Könyvazonosító) numerikus kód, mely könyvek, hangoskönyvek, elektronikus könyvek, monografikus CD-ROM-ok, térképek egyértelmű azonosítására szolgál. Alkalmazását az ISO 2108:2005 nemzetközi szabvány, illetve annak honosított változata, az MSZ ISO 2108:2005 írja elő.

ISBN igénylés módja:

E-mail-ben: isbn@oszk.hu
Faxon: 487-8687

Levélben a következő címen:

Országos Széchényi Könyvtár
ISBN Iroda
Budapest
Budavári Palota, F ép.
1827

A szükséges adatok:

• a kiadó neve,
• címe,
• telefon- és faxszáma,
• e-mail címe,
• honlapjának URL-je,
• a kapcsolattartó személy neve,
• a könyv(ek) címe, szerzője és köteteinek száma (egy kötetes vagy több kötetes)
• kiadvány típusa (nyomtatott, elektronikus)
• elektronikus esetén formátuma (pl. e-pub, pdf, hangoskönyv, stb.)
• várható megjelenés dátuma

Az ISBN szám igénylése ingyenes!

Forrás és bővebb információ:
ISBN útmutató
OSZK ISBN iroda

ISSN

Az ISSN (International Standard Serial Number) numerikus kód, mely az időszaki kiadványok és a folyamatosan frissülő integráló dokumentumok (azaz a sorozatok) egyértelmű azonosítására szolgál. Alkalmazását az ISO 3297 nemzetközi szabvány, illetve annak honosított változata, az MSZ ISO 3297:2000 írja elő.

Minden ISSN egy adott időszaki kiadványt azonosít. Az ISSN azonosítószámhoz elválaszthatatlanul kapcsolódik az ISSN nemzetközi számítógépes nyilvántartási rendszerének előírásai szerint szabványosított címforma, azaz a kulcscím. E szoros kapcsolat miatt, ha az időszaki kiadvány címében bekövetkezett változás folytán a kulcscím megváltozik, a megváltozott címet egy másik ISSN-nel kell azonosítani.

Igénylés menete
Forrás és bővebb információ: OSZK ISSN iroda

DOI

A DOI (Digital Object Identifier) online tartalmak azonosítására szolgáló egyedi jelzés, a Nemzetközi DOI Alapítvány bejegyzett védjegye.

A DOI azonosító igénylése, központi adatbázisban való rögzítése ügynökségeken keresztül zajlik, az ELTE Egyetemi Könyvtár a CrossRef ügynökséggel áll kapcsolatban. A CrossRef-nél regisztrálható DOI az azonosításon túl növelheti a kiadvány weboldalának látogatottságát, ezáltal a hivatkozások száma is emelkedhet.

A DOI prefixből és suffixből áll. Az Egyetemi Könyvtár és Levéltártól kapott prefix birtokában a szerkesztőségek maguk képzik a DOI-azonosítókat. Az azonosító képzésén túl a szerkesztőségnek teljesítenie kell az ún. cross-linking kötelezettséget is, amelynek értelmében a bibliográfiá(k)ban fel kell tüntetni a hivatkozott irodalom DOI azonosítóját, amennyiben rendelkezik vele. Ehhez segédlet itt található: Segédlet

Az igényléshez a dokumentumra mutató egyedi URL szükséges. A DOI-t minden cikkben fel kell tüntetni (az elektronikus és a nyomtatott példányban is). Az OJS-t (Open Journal System) használó folyóiratok esetében a DOI-azonosító generálása és elhelyezése automatizálva megoldható.

Honlap hiányában megfelelő alternatíva lehet a cikkenkénti repozitóriumi tárolás.

A dokumentumot megfelelő minőségben, pdf/A formátumban archiválni kell az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban (EDIT). Ezáltal az Egyetemi Könyvtár biztosítani tudja a hosszú távú elérhetőséget.

DOI-t igényelni lehet monográfiákhoz, tanulmány- és konferenciakötetekhez, és folyóiratokhoz is. A DOI használatával bekerül a publikáció a nemzetközi vérkeringésbe, a CrossRef-fel kapcsolatban álló adatbázisokba, mint például a Dimensions adatbázisba.

DOI igénylése
Forrás

ARCHIVÁLÁS

A kiadványok archiválásáról bővebben ld. a Repozitóriumok menü pontot.

KÖNYVKIADÁSSAL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK

A kötelespéldányok beszolgáltatásáról a 195/2019. (VIII. 1)  A kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatásáról, megőrzéséről és használatáról szóló kormányrendelet rendelkezik.

A kötelespéldány-szolgáltatás célja a kiadványok:

• nemzeti könyvtárban történő gyűjtése és megőrzése
• nemzeti bibliográfiai nyilvántartás
• nyilvános könyvtári rendszerben való hozzáférhetővé tétele
• statisztikai számbavétel
• sajtóigazgatási feladatra történő rendelkezésre bocsátása

Köteles példány beszolgáltatásra kötelezett dokumentumok:

• Magyarországon előállított és kiadott magyar és idegen nyelvű kiadványok
• külföldön előállított és Magyarországon kiadott kiadványok
• a magyar nyelvű, külföldön előállított és Magyarországon forgalomba hozott kiadványok

A jelenleg hatályos jogszabály alapján:

• 6 példányt kell beszolgáltatni
• A kiadványok minden kiadási és előállítási változatából kell köteles példányt szolgáltani
• A  nyomtatott kiadvány szolgáltatásával egy időben a  kiadványnak tartalmilag és képileg mindenben megegyező, elektronikus nyomdai változatát is szolgáltatni kell egy példányban az  OSZK számára fizikai adathordozón vagy online feltöltéssel.

Forrás és bővebb információk:
Országos Széchényi Könyvtár Kötelespéldány Szolgálat
Tudnivalók kiadóknak
Köteles példányok beszolgáltatása
Online hozzáférésű elektronikus dokumentumok beszolgáltatása

OJS – OPEN JOURNAL SYSTEM

Az OJS folyóiratmenedzsment rendszer szabadon hozzáférhető folyóiratok publikálását támogatja oly módon, hogy a teljes szerkesztési folyamatot segíti a kézirat benyújtásától kezdve a végleges szám megjelentetéséig.

Az OJS rendszerben megjelentetett cikkek egyedi DOI azonosítót kapnak, ezáltal a publikációk könnyebben és gyorsabban bekerülnek a tudományos publikációk online vérkeringésébe.

Az ELTE folyóiratmenedzsment rendszerébe az Egyetem bármely szervezeti egysége által kiadott folyóirat bekerülhet, azonban a következő alapvető feltételeknek meg kell felelnie a publikálandó folyóiratnak:

• rendszeres megjelenés (legalább évente 1 alkalommal)
• rendelkezzen ISSN számmal
• minden cikkhez készüljön absztrakt
• minden cikkhez készüljön tárgyszólista​

A rendszer támogatja a többnyelvű kiadványokat is.

A használatbavétel folyamata:

1. A publikálandó folyóirat főszerkesztője kitölti az űrlapot.
2. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár felveszi a kapcsolatot az igénylővel.
3. Többszörös egyeztetés során közösen testre szabják a folyóirat önálló felületét és a publikálási folyamatát
4. Amennyiben igényli a kiadó, feltöltésre kerülnek a korábbi folyóiratszámok.
5. Közzéteszik a folyóirat nyilvános felületét az ojs.elte.hu oldalon.

A szoftver használata ingyenes, a rendszert az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár működteti.
Forrás és további információk

FOLYÓIRATOK PRESZTÍZSÉNEK EMELÉSE

A tudománymetria szempontjából nagyon fontos, hogy egy-egy folyóiratnak milyen a tudományos besorolása, a különböző presztízsértékei, mely adatbázisok indexálják. Sok adatbázisba a szerkesztők jogosultak adatokat közölni, ezzel is emelve a folyóirat minősítését. Ezeket az adatbázisokat, elérhetőségeiket, és a támasztott követelményeket az alábbi dokumentum tartalmazza.

ELTE BTK-hoz kötődő folyóiratok támogatása, presztízsének és láthatóságának növelése
(A kért dokumentum csak ELTE IIG (caesar) azonosítóval érhető el!)

A folyóiratokkal kapcsolatos kérdéseiket az alábbi címre várjuk: karifolyoirat@btk.elte.hu

 

---

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

KIADVÁNYOK AZONOSÍTÓI

ISBN

Az ISBN (International Standard Book Number = Nemzetközi Szabványos Könyvazonosító) numerikus kód, mely könyvek, hangoskönyvek, elektronikus könyvek, monografikus CD-ROM-ok, térképek egyértelmű azonosítására szolgál. Alkalmazását az ISO 2108:2005 nemzetközi szabvány, illetve annak honosított változata, az MSZ ISO 2108:2005 írja elő.

ISBN igénylés módja:

E-mail-ben: isbn@oszk.hu
Faxon: 487-8687

Levélben a következő címen:

Országos Széchényi Könyvtár
ISBN Iroda
Budapest
Budavári Palota, F ép.
1827

A szükséges adatok:

• a kiadó neve,
• címe,
• telefon- és faxszáma,
• e-mail címe,
• honlapjának URL-je,
• a kapcsolattartó személy neve,
• a könyv(ek) címe, szerzője és köteteinek száma (egy kötetes vagy több kötetes)
• kiadvány típusa (nyomtatott, elektronikus)
• elektronikus esetén formátuma (pl. e-pub, pdf, hangoskönyv, stb.)
• várható megjelenés dátuma

Az ISBN szám igénylése ingyenes!

Forrás és bővebb információ:
ISBN útmutató
OSZK ISBN iroda

ISSN

Az ISSN (International Standard Serial Number) numerikus kód, mely az időszaki kiadványok és a folyamatosan frissülő integráló dokumentumok (azaz a sorozatok) egyértelmű azonosítására szolgál. Alkalmazását az ISO 3297 nemzetközi szabvány, illetve annak honosított változata, az MSZ ISO 3297:2000 írja elő.

Minden ISSN egy adott időszaki kiadványt azonosít. Az ISSN azonosítószámhoz elválaszthatatlanul kapcsolódik az ISSN nemzetközi számítógépes nyilvántartási rendszerének előírásai szerint szabványosított címforma, azaz a kulcscím. E szoros kapcsolat miatt, ha az időszaki kiadvány címében bekövetkezett változás folytán a kulcscím megváltozik, a megváltozott címet egy másik ISSN-nel kell azonosítani.

Igénylés menete
Forrás és bővebb információ: OSZK ISSN iroda

DOI

A DOI (Digital Object Identifier) online tartalmak azonosítására szolgáló egyedi jelzés, a Nemzetközi DOI Alapítvány bejegyzett védjegye.

A DOI azonosító igénylése, központi adatbázisban való rögzítése ügynökségeken keresztül zajlik, az ELTE Egyetemi Könyvtár a CrossRef ügynökséggel áll kapcsolatban. A CrossRef-nél regisztrálható DOI az azonosításon túl növelheti a kiadvány weboldalának látogatottságát, ezáltal a hivatkozások száma is emelkedhet.

A DOI prefixből és suffixből áll. Az Egyetemi Könyvtár és Levéltártól kapott prefix birtokában a szerkesztőségek maguk képzik a DOI-azonosítókat. Az azonosító képzésén túl a szerkesztőségnek teljesítenie kell az ún. cross-linking kötelezettséget is.

Az igényléshez a dokumentumra mutató egyedi URL szükséges. A DOI-t minden cikkben fel kell tüntetni (az elektronikus és a nyomtatott példányban is). Az OJS-t (Open Journal System) használó folyóiratok esetében a DOI-azonosító generálása és elhelyezése automatizálva megoldható.

Honlap hiányában megfelelő alternatíva lehet a cikkenkénti repozitóriumi tárolás.

A dokumentumot megfelelő minőségben, pdf/A formátumban archiválni kell az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban (EDIT). Ezáltal az Egyetemi Könyvtár biztosítani tudja a hosszú távú elérhetőséget.

DOI-t igényelni lehet monográfiákhoz, tanulmány- és konferenciakötetekhez, és folyóiratokhoz is. A DOI használatával bekerül a publikáció a nemzetközi vérkeringésbe, a CrossRef-fel kapcsolatban álló adatbázisokba, mint például a Dimensions adatbázisba.

DOI igénylése
Forrás

ARCHIVÁLÁS

A kiadványok archiválásáról bővebben ld. a Repozitóriumok menü pontot.

KÖNYVKIADÁSSAL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK

A kötelespéldányok beszolgáltatásáról a 195/2019. (VIII. 1)  A kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatásáról, megőrzéséről és használatáról szóló kormányrendelet rendelkezik.

A kötelespéldány-szolgáltatás célja a kiadványok:

• nemzeti könyvtárban történő gyűjtése és megőrzése
• nemzeti bibliográfiai nyilvántartás
• nyilvános könyvtári rendszerben való hozzáférhetővé tétele
• statisztikai számbavétel
• sajtóigazgatási feladatra történő rendelkezésre bocsátása

Köteles példány beszolgáltatásra kötelezett dokumentumok:

• Magyarországon előállított és kiadott magyar és idegen nyelvű kiadványok
• külföldön előállított és Magyarországon kiadott kiadványok
• a magyar nyelvű, külföldön előállított és Magyarországon forgalomba hozott kiadványok

A jelenleg hatályos jogszabály alapján:

• 6 példányt kell beszolgáltatni
• A kiadványok minden kiadási és előállítási változatából kell köteles példányt szolgáltani
• A  nyomtatott kiadvány szolgáltatásával egy időben a  kiadványnak tartalmilag és képileg mindenben megegyező, elektronikus nyomdai változatát is szolgáltatni kell egy példányban az  OSZK számára fizikai adathordozón vagy online feltöltéssel.

Forrás és bővebb információk:
Országos Széchényi Könyvtár Kötelespéldány Szolgálat
Tudnivalók kiadóknak
Köteles példányok beszolgáltatása
Online hozzáférésű elektronikus dokumentumok beszolgáltatása

---

FOLYÓIRATOKKAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

Hol publikáljak?

Napjainkban a tudományos publikációk száma folyamatosan hatványozódik, szinte minden nap indulnak új folyóiratok, jelennek meg új kiadók. Nagyon fontos egy-egy publikáció megjelentetése előtt informálódni, hogy hol érdemes publikálni, az adott folyóirat megfelel-e a tudományos elvárásoknak.
Annak eldöntésében, hogy egy adott folyóirat megfelel-e a kívánalmaknak több szempont is segít nekünk:

• Ismeri a folyóiratot, olvasott már belőle cikkeket, és a korábbi számok is elérhetőek.
• A folyóirat egyértelműen leírja a lektorálás folyamatát.
• A cikkeket indexálják a fontosabb adatbázisok: pl. WoS, Scopus, DOAJ; illetve a folyóirat szerepel az MTA valamely osztályának folyóiratlistáján, SJR-ben, ERIH-ben; tagja az Open Access Publishers Association-nek (OASPA); a Kiadó tagja a Committee on Publication Ethics-nek (COPE)
• Amennyiben a folyóirat APC díjat kér, azt egyértelműen közli a honlapján vagy a szerzőknek szóló útmutatóban
• A szerkesztőbizottság tagjai között az adott szakterület elismert kutatói vannak

Magyar open access folyóiratok
Forrás és további információk

PREDÁTOR FOLYÓIRATOK

Az open access forma megjelenésével egyidőben bukkantak fel az ún. predátor, vagy más néven parazita folyóiratok. Ezek jellemzője, hogy kizárólag anyagi haszon érdekében keresik fel a szerzőket, és tudományos  háttér nélkül működtetik a folyóiratokat. Ha egy szerző predátor folyóiratban jelenteti meg publikációját, fennáll a veszélye, hogy művét nem tudja később tudományos folyóiratban újra publikálni, és tudományos munkásságára sem vet jó fényt.

Predátor folyóiratok jellemzői:

• kéretlen levelekben keresik fel a szerzőket
• nyugati székhelyet tüntetnek fel, de valójában fejlődő országban jelennek meg
• csak e-mailes, internetes elérhetőséget adnak meg
• a folyóirat neve nem illeszkedik a tudományterülethez
• a folyóiratban megjelent tartalmak eltérnek a folyóirat tudományterületétől
• össze nem illő tudományterületek jelennek meg egy folyóiratban
• a szerkesztőbizottság általában kicsi, és nincsenek benne a szakma elismert képviselői
• weboldaluk nem professzionális, sokszor hétköznapi hirdetések jelennek meg rajta
• a cikkeket szakmailag nem válogatják, nem lektorálják, a közlési díj ellenében megjelenhet a cikk
• a közlési díjról előre nem informálják a szerzőket
• a cikkek szerzői jogát a kiadók maguknak tartják meg

A folyóiratokat az alábbi helyeken ellenőrizhetjük:

• DOAJ
• Scimago
• Web of Science
• MTMT
• Sherpa/Romeo
• COPE
• Folyóirat saját honlapja
• OASPA

Forrás és további információk

FOLYÓIRATOK PRESZTÍZSE ÉS MUTATÓSZÁMAIK

IF – IMPACT FACTOR

A tudományos folyóiratok legfontosabb mutatója az impakt faktor. Az impakt faktor a  folyóirat 2 egymást követő évfolyamában közölt cikkeinek – a cikkek számával arányosított – átlagos idézettsége a rákövetkező 3. tárgyévben. Az impakt faktor tehát azt mutatja meg, hogy az adott folyóirat cikkeit más folyóiratok milyen mértékben idézték, és az érték nem állandó, évente újraszámolják. A számítás alapja a Clarivate Analytics értékei alapján történik más folyóiratokra jellemző mutatókkal együtt, és a Journal Citation Reportsban kerülnek kiadásra.

MTA FOLYÓIRATLISTÁK

A Magyar Tudományos Akadémia egyes osztályainak, és azon belül működő bizottságainak saját folyóiratlistái vannak, amelyen azon folyóiratok szerepelnek, amelyeket az adott bizottság elfogad teljes tudományosnak. 4 kategóriát különböztetnek meg: A, B, C, D kategóriába sorolják a folyóiratokat.
A Bizottságok folyóiratlistái elérhetőek ezen a linken, vagy az egyes bizottságok honlapján.

SJR

Scimago Journal Rank mutatószámai az Elsevier Scopus adatbázisán alapulnak. Az SJR a súlyozott idézetek átlag értékét mutatja adott évre vonatkozóan: az elmúlt 3 évre visszamenőleg vizsgálja a publikációk számát és az idézettséget is, a számításból kihagyja az önidézeteket.

ERIH

European Reference Index for the Humanities and Social Sciences minősítési rendszere. A tudományos szakfolyóiratokat tizennégy diszciplína szerint, ezeken belül pedig három kategóriába sorolja: INT1, INT2 és NAT.

 

SZERKESZTŐK SZÁMÁRA

KIADVÁNYOK AZONOSÍTÓI

ISBN

Az ISBN (International Standard Book Number = Nemzetközi Szabványos Könyvazonosító) numerikus kód, mely könyvek, hangoskönyvek, elektronikus könyvek, monografikus CD-ROM-ok, térképek egyértelmű azonosítására szolgál. Alkalmazását az ISO 2108:2005 nemzetközi szabvány, illetve annak honosított változata, az MSZ ISO 2108:2005 írja elő.

ISBN igénylés módja:

E-mail-ben: isbn@oszk.hu
Faxon: 487-8687

Levélben a következő címen:

Országos Széchényi Könyvtár
ISBN Iroda
Budapest
Budavári Palota, F ép.
1827

A szükséges adatok:

• a kiadó neve,
• címe,
• telefon- és faxszáma,
• e-mail címe,
• honlapjának URL-je,
• a kapcsolattartó személy neve,
• a könyv(ek) címe, szerzője és köteteinek száma (egy kötetes vagy több kötetes)
• kiadvány típusa (nyomtatott, elektronikus)
• elektronikus esetén formátuma (pl. e-pub, pdf, hangoskönyv, stb.)
• várható megjelenés dátuma

Az ISBN szám igénylése ingyenes!

Forrás és bővebb információ:
ISBN útmutató
OSZK ISBN iroda

ISSN

Az ISSN (International Standard Serial Number) numerikus kód, mely az időszaki kiadványok és a folyamatosan frissülő integráló dokumentumok (azaz a sorozatok) egyértelmű azonosítására szolgál. Alkalmazását az ISO 3297 nemzetközi szabvány, illetve annak honosított változata, az MSZ ISO 3297:2000 írja elő.

Minden ISSN egy adott időszaki kiadványt azonosít. Az ISSN azonosítószámhoz elválaszthatatlanul kapcsolódik az ISSN nemzetközi számítógépes nyilvántartási rendszerének előírásai szerint szabványosított címforma, azaz a kulcscím. E szoros kapcsolat miatt, ha az időszaki kiadvány címében bekövetkezett változás folytán a kulcscím megváltozik, a megváltozott címet egy másik ISSN-nel kell azonosítani.

Igénylés menete
Forrás és bővebb információ: OSZK ISSN iroda

DOI

A DOI (Digital Object Identifier) online tartalmak azonosítására szolgáló egyedi jelzés, a Nemzetközi DOI Alapítvány bejegyzett védjegye.

A DOI azonosító igénylése, központi adatbázisban való rögzítése ügynökségeken keresztül zajlik, az ELTE Egyetemi Könyvtár a CrossRef ügynökséggel áll kapcsolatban. A CrossRef-nél regisztrálható DOI az azonosításon túl növelheti a kiadvány weboldalának látogatottságát, ezáltal a hivatkozások száma is emelkedhet.

A DOI prefixből és suffixből áll. Az Egyetemi Könyvtár és Levéltártól kapott prefix birtokában a szerkesztőségek maguk képzik a DOI-azonosítókat. Az azonosító képzésén túl a szerkesztőségnek teljesítenie kell az ún. cross-linking kötelezettséget is, amelynek értelmében a bibliográfiá(k)ban fel kell tüntetni a hivatkozott irodalom DOI azonosítóját, amennyiben rendelkezik vele. Ehhez segédlet itt található: Segédlet

Az igényléshez a dokumentumra mutató egyedi URL szükséges. A DOI-t minden cikkben fel kell tüntetni (az elektronikus és a nyomtatott példányban is). Az OJS-t (Open Journal System) használó folyóiratok esetében a DOI-azonosító generálása és elhelyezése automatizálva megoldható.

Honlap hiányában megfelelő alternatíva lehet a cikkenkénti repozitóriumi tárolás.

A dokumentumot megfelelő minőségben, pdf/A formátumban archiválni kell az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban (EDIT). Ezáltal az Egyetemi Könyvtár biztosítani tudja a hosszú távú elérhetőséget.

DOI-t igényelni lehet monográfiákhoz, tanulmány- és konferenciakötetekhez, és folyóiratokhoz is. A DOI használatával bekerül a publikáció a nemzetközi vérkeringésbe, a CrossRef-fel kapcsolatban álló adatbázisokba, mint például a Dimensions adatbázisba.

DOI igénylése
Forrás

ARCHIVÁLÁS

A kiadványok archiválásáról bővebben ld. a Repozitóriumok menü pontot.

KÖNYVKIADÁSSAL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK

A kötelespéldányok beszolgáltatásáról a 195/2019. (VIII. 1)  A kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatásáról, megőrzéséről és használatáról szóló kormányrendelet rendelkezik.

A kötelespéldány-szolgáltatás célja a kiadványok:

• nemzeti könyvtárban történő gyűjtése és megőrzése
• nemzeti bibliográfiai nyilvántartás
• nyilvános könyvtári rendszerben való hozzáférhetővé tétele
• statisztikai számbavétel
• sajtóigazgatási feladatra történő rendelkezésre bocsátása

Köteles példány beszolgáltatásra kötelezett dokumentumok:

• Magyarországon előállított és kiadott magyar és idegen nyelvű kiadványok
• külföldön előállított és Magyarországon kiadott kiadványok
• a magyar nyelvű, külföldön előállított és Magyarországon forgalomba hozott kiadványok

A jelenleg hatályos jogszabály alapján:

• 6 példányt kell beszolgáltatni
• A kiadványok minden kiadási és előállítási változatából kell köteles példányt szolgáltani
• A  nyomtatott kiadvány szolgáltatásával egy időben a  kiadványnak tartalmilag és képileg mindenben megegyező, elektronikus nyomdai változatát is szolgáltatni kell egy példányban az  OSZK számára fizikai adathordozón vagy online feltöltéssel.

Forrás és bővebb információk:
Országos Széchényi Könyvtár Kötelespéldány Szolgálat
Tudnivalók kiadóknak
Köteles példányok beszolgáltatása
Online hozzáférésű elektronikus dokumentumok beszolgáltatása

OJS – OPEN JOURNAL SYSTEM

Az OJS folyóiratmenedzsment rendszer szabadon hozzáférhető folyóiratok publikálását támogatja oly módon, hogy a teljes szerkesztési folyamatot segíti a kézirat benyújtásától kezdve a végleges szám megjelentetéséig.

Az OJS rendszerben megjelentetett cikkek egyedi DOI azonosítót kapnak, ezáltal a publikációk könnyebben és gyorsabban bekerülnek a tudományos publikációk online vérkeringésébe.

Az ELTE folyóiratmenedzsment rendszerébe az Egyetem bármely szervezeti egysége által kiadott folyóirat bekerülhet, azonban a következő alapvető feltételeknek meg kell felelnie a publikálandó folyóiratnak:

• rendszeres megjelenés (legalább évente 1 alkalommal)
• rendelkezzen ISSN számmal
• minden cikkhez készüljön absztrakt
• minden cikkhez készüljön tárgyszólista​

A rendszer támogatja a többnyelvű kiadványokat is.

A használatbavétel folyamata:

1. A publikálandó folyóirat főszerkesztője kitölti az űrlapot.
2. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár felveszi a kapcsolatot az igénylővel.
3. Többszörös egyeztetés során közösen testre szabják a folyóirat önálló felületét és a publikálási folyamatát
4. Amennyiben igényli a kiadó, feltöltésre kerülnek a korábbi folyóiratszámok.
5. Közzéteszik a folyóirat nyilvános felületét az ojs.elte.hu oldalon.

A szoftver használata ingyenes, a rendszert az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár működteti.
Forrás és további információk

FOLYÓIRATOK PRESZTÍZSÉNEK EMELÉSE

A tudománymetria szempontjából nagyon fontos, hogy egy-egy folyóiratnak milyen a tudományos besorolása, a különböző presztízsértékei, mely adatbázisok indexálják. Sok adatbázisba a szerkesztők jogosultak adatokat közölni, ezzel is emelve a folyóirat minősítését. Ezeket az adatbázisokat, elérhetőségeiket, és a támasztott követelményeket az alábbi dokumentum tartalmazza.

ELTE BTK-hoz kötődő folyóiratok támogatása, presztízsének és láthatóságának növelése
(A kért dokumentum csak ELTE IIG (caesar) azonosítóval érhető el!)

A folyóiratokkal kapcsolatos kérdéseiket az alábbi címre várjuk: karifolyoirat@btk.elte.hu

 

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

KIADVÁNYOK AZONOSÍTÓI

ISBN

Az ISBN (International Standard Book Number = Nemzetközi Szabványos Könyvazonosító) numerikus kód, mely könyvek, hangoskönyvek, elektronikus könyvek, monografikus CD-ROM-ok, térképek egyértelmű azonosítására szolgál. Alkalmazását az ISO 2108:2005 nemzetközi szabvány, illetve annak honosított változata, az MSZ ISO 2108:2005 írja elő.

ISBN igénylés módja:

E-mail-ben: isbn@oszk.hu
Faxon: 487-8687

Levélben a következő címen:

Országos Széchényi Könyvtár
ISBN Iroda
Budapest
Budavári Palota, F ép.
1827

A szükséges adatok:

• a kiadó neve,
• címe,
• telefon- és faxszáma,
• e-mail címe,
• honlapjának URL-je,
• a kapcsolattartó személy neve,
• a könyv(ek) címe, szerzője és köteteinek száma (egy kötetes vagy több kötetes)
• kiadvány típusa (nyomtatott, elektronikus)
• elektronikus esetén formátuma (pl. e-pub, pdf, hangoskönyv, stb.)
• várható megjelenés dátuma

Az ISBN szám igénylése ingyenes!

Forrás és bővebb információ:
ISBN útmutató
OSZK ISBN iroda

ISSN

Az ISSN (International Standard Serial Number) numerikus kód, mely az időszaki kiadványok és a folyamatosan frissülő integráló dokumentumok (azaz a sorozatok) egyértelmű azonosítására szolgál. Alkalmazását az ISO 3297 nemzetközi szabvány, illetve annak honosított változata, az MSZ ISO 3297:2000 írja elő.

Minden ISSN egy adott időszaki kiadványt azonosít. Az ISSN azonosítószámhoz elválaszthatatlanul kapcsolódik az ISSN nemzetközi számítógépes nyilvántartási rendszerének előírásai szerint szabványosított címforma, azaz a kulcscím. E szoros kapcsolat miatt, ha az időszaki kiadvány címében bekövetkezett változás folytán a kulcscím megváltozik, a megváltozott címet egy másik ISSN-nel kell azonosítani.

Igénylés menete
Forrás és bővebb információ: OSZK ISSN iroda

DOI

A DOI (Digital Object Identifier) online tartalmak azonosítására szolgáló egyedi jelzés, a Nemzetközi DOI Alapítvány bejegyzett védjegye.

A DOI azonosító igénylése, központi adatbázisban való rögzítése ügynökségeken keresztül zajlik, az ELTE Egyetemi Könyvtár a CrossRef ügynökséggel áll kapcsolatban. A CrossRef-nél regisztrálható DOI az azonosításon túl növelheti a kiadvány weboldalának látogatottságát, ezáltal a hivatkozások száma is emelkedhet.

A DOI prefixből és suffixből áll. Az Egyetemi Könyvtár és Levéltártól kapott prefix birtokában a szerkesztőségek maguk képzik a DOI-azonosítókat. Az azonosító képzésén túl a szerkesztőségnek teljesítenie kell az ún. cross-linking kötelezettséget is.

Az igényléshez a dokumentumra mutató egyedi URL szükséges. A DOI-t minden cikkben fel kell tüntetni (az elektronikus és a nyomtatott példányban is). Az OJS-t (Open Journal System) használó folyóiratok esetében a DOI-azonosító generálása és elhelyezése automatizálva megoldható.

Honlap hiányában megfelelő alternatíva lehet a cikkenkénti repozitóriumi tárolás.

A dokumentumot megfelelő minőségben, pdf/A formátumban archiválni kell az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban (EDIT). Ezáltal az Egyetemi Könyvtár biztosítani tudja a hosszú távú elérhetőséget.

DOI-t igényelni lehet monográfiákhoz, tanulmány- és konferenciakötetekhez, és folyóiratokhoz is. A DOI használatával bekerül a publikáció a nemzetközi vérkeringésbe, a CrossRef-fel kapcsolatban álló adatbázisokba, mint például a Dimensions adatbázisba.

DOI igénylése
Forrás

ARCHIVÁLÁS

A kiadványok archiválásáról bővebben ld. a Repozitóriumok menü pontot.

KÖNYVKIADÁSSAL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK

A kötelespéldányok beszolgáltatásáról a 195/2019. (VIII. 1)  A kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatásáról, megőrzéséről és használatáról szóló kormányrendelet rendelkezik.

A kötelespéldány-szolgáltatás célja a kiadványok:

• nemzeti könyvtárban történő gyűjtése és megőrzése
• nemzeti bibliográfiai nyilvántartás
• nyilvános könyvtári rendszerben való hozzáférhetővé tétele
• statisztikai számbavétel
• sajtóigazgatási feladatra történő rendelkezésre bocsátása

Köteles példány beszolgáltatásra kötelezett dokumentumok:

• Magyarországon előállított és kiadott magyar és idegen nyelvű kiadványok
• külföldön előállított és Magyarországon kiadott kiadványok
• a magyar nyelvű, külföldön előállított és Magyarországon forgalomba hozott kiadványok

A jelenleg hatályos jogszabály alapján:

• 6 példányt kell beszolgáltatni
• A kiadványok minden kiadási és előállítási változatából kell köteles példányt szolgáltani
• A  nyomtatott kiadvány szolgáltatásával egy időben a  kiadványnak tartalmilag és képileg mindenben megegyező, elektronikus nyomdai változatát is szolgáltatni kell egy példányban az  OSZK számára fizikai adathordozón vagy online feltöltéssel.

Forrás és bővebb információk:
Országos Széchényi Könyvtár Kötelespéldány Szolgálat
Tudnivalók kiadóknak
Köteles példányok beszolgáltatása
Online hozzáférésű elektronikus dokumentumok beszolgáltatása

---