Hol publikáljak?
HOL PUBLIKÁLJAK?
Napjainkban a tudományos publikációk száma folyamatosan hatványozódik, szinte minden nap indulnak új folyóiratok, jelennek meg új kiadók. Nagyon fontos egy-egy publikáció megjelentetése előtt informálódni, hogy hol érdemes publikálni, az adott folyóirat megfelel-e a tudományos elvárásoknak.
Annak eldöntésében, hogy egy adott folyóirat megfelel-e a kívánalmaknak több szempont is segít nekünk:
- Ismeri a folyóiratot, olvasott már belőle cikkeket, és a korábbi számok is elérhetőek.
- A folyóirat egyértelműen leírja a lektorálás folyamatát.
- A cikkeket indexálják a fontosabb adatbázisok: pl. WoS, Scopus, DOAJ; illetve a folyóirat szerepel az MTA valamely osztályának folyóiratlistáján, SJR-ben, ERIH-ben; tagja az Open Access Publishers Association-nek (OASPA); a Kiadó tagja a Committee on Publication Ethics-nek (COPE)
- Amennyiben a folyóirat APC díjat kér, azt egyértelműen közli a honlapján vagy a szerzőknek szóló útmutatóban
- A szerkesztőbizottság tagjai között az adott szakterület elismert kutatói vannak
Magyar open access folyóiratok
Forrás és további információk
PREDÁTOR FOLYÓIRATOK (jó)
Az open access forma megjelenésével egyidőben bukkantak fel az ún. predátor, vagy más néven parazita folyóiratok. Ezek jellemzője, hogy kizárólag anyagi haszon érdekében keresik fel a szerzőket, és tudományos háttér nélkül működtetik a folyóiratokat. Ha egy szerző predátor folyóiratban jelenteti meg publikációját, fennáll a veszélye, hogy művét nem tudja később tudományos folyóiratban újra publikálni, és tudományos munkásságára sem vet jó fényt.
Predátor folyóiratok jellemzői:
- kéretlen levelekben keresik fel a szerzőket
- nyugati székhelyet tüntetnek fel, de valójában fejlődő országban jelennek meg
- csak e-mailes, internetes elérhetőséget adnak meg
- a folyóirat neve nem illeszkedik a tudományterülethez
- a folyóiratban megjelent tartalmak eltérnek a folyóirat tudományterületétől
- össze nem illő tudományterületek jelennek meg egy folyóiratban
- a szerkesztőbizottság általában kicsi, és nincsenek benne a szakma elismert képviselői
- weboldaluk nem professzionális, sokszor hétköznapi hirdetések jelennek meg rajta
- a cikkeket szakmailag nem válogatják, nem lektorálják, a közlési díj ellenében megjelenhet a cikk
- a közlési díjról előre nem informálják a szerzőket
- a cikkek szerzői jogát a kiadók maguknak tartják meg
A folyóiratokat az alábbi helyeken ellenőrizhetjük:
- DOAJ
- Scimago
- Web of Science
- MTMT
- Sherpa/Romeo
- COPE
- Folyóirat saját honlapja
- OASPA
NORVÉG LISTA (jó)
FOLYÓIRATOK PRESZTÍZSE ÉS MUTATÓSZÁMAIK (jó)
IF – IMPACT FACTOR
A tudományos folyóiratok legfontosabb mutatója az impakt faktor. Az impakt faktor a folyóirat 2 egymást követő évfolyamában közölt cikkeinek – a cikkek számával arányosított – átlagos idézettsége a rákövetkező 3. tárgyévben. Az impakt faktor tehát azt mutatja meg, hogy az adott folyóirat cikkeit más folyóiratok milyen mértékben idézték, és az érték nem állandó, évente újraszámolják. A számítás alapja a Clarivate Analytics értékei alapján történik más folyóiratokra jellemző mutatókkal együtt, és a Journal Citation Reportsban kerülnek kiadásra.
MTA FOLYÓIRATLISTÁK
A Magyar Tudományos Akadémia egyes osztályainak, és azon belül működő bizottságainak saját folyóiratlistái vannak, amelyen azon folyóiratok szerepelnek, amelyeket az adott bizottság elfogad teljes tudományosnak. 4 kategóriát különböztetnek meg: A, B, C, D kategóriába sorolják a folyóiratokat.
A Bizottságok folyóiratlistái elérhetőek ezen a linken, vagy az egyes bizottságok honlapján.
SJR
Scimago Journal Rank mutatószámai az Elsevier Scopus adatbázisán alapulnak. Az SJR a súlyozott idézetek átlag értékét mutatja adott évre vonatkozóan: az elmúlt 3 évre visszamenőleg vizsgálja a publikációk számát és az idézettséget is, a számításból kihagyja az önidézeteket.
ERIH
European Reference Index for the Humanities and Social Sciences minősítési rendszere. A tudományos szakfolyóiratokat tizennégy diszciplína szerint, ezeken belül pedig három kategóriába sorolja: INT1, INT2 és NAT.
Publikálás kötetben (jó)
Kiadványok azonosítói (jó)
ISBN
Az ISBN (International Standard Book Number = Nemzetközi Szabványos Könyvazonosító) numerikus kód, mely könyvek, hangoskönyvek, elektronikus könyvek, monografikus CD-ROM-ok, térképek egyértelmű azonosítására szolgál. Alkalmazását az ISO 2108:2005 nemzetközi szabvány, illetve annak honosított változata, az MSZ ISO 2108:2005 írja elő.
ISBN igénylés módja:
E-mail-ben: isbn@oszk.hu
Faxon: 487-8687
Levélben a következő címen:
Országos Széchényi Könyvtár
ISBN Iroda
Budapest
Budavári Palota, F ép.
1827
A szükséges adatok:
- a kiadó neve,
- címe,
- telefon- és faxszáma,
- e-mail címe,
- honlapjának URL-je,
- a kapcsolattartó személy neve,
- a könyv(ek) címe, szerzője és köteteinek száma (egy kötetes vagy több kötetes)
- kiadvány típusa (nyomtatott, elektronikus)
- elektronikus esetén formátuma (pl. e-pub, pdf, hangoskönyv, stb.)
- várható megjelenés dátuma
Az ISBN szám igénylése ingyenes!
Forrás és bővebb információ:
ISBN útmutató
OSZK ISBN iroda
ISSN
Az ISSN (International Standard Serial Number) numerikus kód, mely az időszaki kiadványok és a folyamatosan frissülő integráló dokumentumok (azaz a sorozatok) egyértelmű azonosítására szolgál. Alkalmazását az ISO 3297 nemzetközi szabvány, illetve annak honosított változata, az MSZ ISO 3297:2000 írja elő.
Minden ISSN egy adott időszaki kiadványt azonosít. Az ISSN azonosítószámhoz elválaszthatatlanul kapcsolódik az ISSN nemzetközi számítógépes nyilvántartási rendszerének előírásai szerint szabványosított címforma, azaz a kulcscím. E szoros kapcsolat miatt, ha az időszaki kiadvány címében bekövetkezett változás folytán a kulcscím megváltozik, a megváltozott címet egy másik ISSN-nel kell azonosítani.
Igénylés menete
Forrás és bővebb információ: OSZK ISSN iroda
DOI
A DOI (Digital Object Identifier) online tartalmak azonosítására szolgáló egyedi jelzés, a Nemzetközi DOI Alapítvány bejegyzett védjegye.
A DOI azonosító igénylése, központi adatbázisban való rögzítése ügynökségeken keresztül zajlik, az ELTE Egyetemi Könyvtár a CrossRef ügynökséggel áll kapcsolatban. A CrossRef-nél regisztrálható DOI az azonosításon túl növelheti a kiadvány weboldalának látogatottságát, ezáltal a hivatkozások száma is emelkedhet.
A DOI prefixből és suffixből áll. Az Egyetemi Könyvtár és Levéltártól kapott prefix birtokában a szerkesztőségek maguk képzik a DOI-azonosítókat. Az azonosító képzésén túl a szerkesztőségnek teljesítenie kell az ún. cross-linking kötelezettséget is.
Az igényléshez a dokumentumra mutató egyedi URL szükséges. A DOI-t minden cikkben fel kell tüntetni (az elektronikus és a nyomtatott példányban is). Az OJS-t (Open Journal System) használó folyóiratok esetében a DOI-azonosító generálása és elhelyezése automatizálva megoldható.
Honlap hiányában megfelelő alternatíva lehet a cikkenkénti repozitóriumi tárolás.
A dokumentumot megfelelő minőségben, pdf/A formátumban archiválni kell az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban (EDIT). Ezáltal az Egyetemi Könyvtár biztosítani tudja a hosszú távú elérhetőséget.
DOI-t igényelni lehet monográfiákhoz, tanulmány- és konferenciakötetekhez, és folyóiratokhoz is. A DOI használatával bekerül a publikáció a nemzetközi vérkeringésbe, a CrossRef-fel kapcsolatban álló adatbázisokba, mint például a Dimensions adatbázisba.